Kezdetek
Úgy 6-7 évvel ezelőtt ismertem meg személyesen is Andreát. Először feng shui témában fordult hozzám, aztán kiderült, nagyon sok dolgoban hasonlóak vagyunk. Az is rögtön feltűnt, hogy akárcsak nálam, Andreánál is tele a lakás saját alkotásokkal, egy-egy kreatív hobbi próbájának ügyes emlékeivel. Ahogyan jobban megismertük egymást, rájöttünk, hogy a hasonló érdeklődés két teljesen különböző ízlésű és habitusú embert takar, hiszen nagyon sok mindenben éppen egymás tökéletes ellentétei vagyunk. Ritka az, hogy ez két embert mégis közelebb hoz egymáshoz, hogy a különbségeinkben nem a különbözőségünket látjuk, hanem azt, hogy hol tudjuk kiegészíteni, segíteni egymást. Aztán hosszú évek múltán ez év elején valami furcsa ihlet szállt meg bennünket, mert egyszer csak azon kaptunk magunkat, hogy levelek pattognak köztünk jobbnál jobb ötletekkel. Valamit elkezdtünk tervezni, bár először még mi sem tudtuk, hogy pontosan mit. Az biztos, hogy köze volt ahhoz, hogy segítsünk arra nyitott nőknek az önismereti útjukon különböző témákról beszél(get)ve és mindenképpen összefüggött mindemellett - és itt a lényeg! - ezáltal a kreativitással, az alkotással. Az alkotáson, az alkotásainkon át jobban megismerni magunkat, kifejezni azt, ami bennünk van, létrehozni olyasmit, amire büszkék lehetünk és alkotás közben feltöltődni - ezt szerettük volna. Kreatív női önismeret - ez lett belőle végül. Kreatív önismeret
Az első alkalommal heten voltunk: öt kíváncsi, kreatív nő, akik alkotásra, kikapcsolódásra, önismereti utazásra vágytak és két izgatott foglalkozás-tervező-vezető, akik nagyon bíztak benne, hogy mindent úgy tudnak véghezvinni, ahogyan azt előzetesen megálmodták. Sejthető volt, hogy nagyon jó dolgok történnek majd velünk ezeken a foglalkozásokon, mivel rögtön az első alkalom kezdete egy gyönyörű, teli szivárvánnyal ajándékozott meg bennünket, amelyet úgy bámultunk az ablakból, mint a gyerekek... A foglalkozásokon
Kéthetente csütörtök esténként két órán töltöttünk együtt, áprilistól júniusig, összesen hat alkalommal. Beszélgetéseink mindig egy-egy az önismerethez kapcsolódó, kiválasztott témakörről szóltak. A ráhangolódó, kicsit elméletibb bevezető részek után belefogtunk az alkotásba, itt igyekeztünk mindig az aktuális témakörhöz jól illeszkedő kreatív technikát választani. Ezek segítettek, hogy még nyugodtabban, még nyitottabban tudjuk megosztani egymással a gondolatainkat... És ez volt a lényeg. Mindenki elhozta a maga „csomagját", aztán másokra és magára is igazán odafigyelve „elindult befelé". Kreatívkodás közben kifejezni önmagunkat segít megszabadulni a feszültségtől és az aggodalmaktól. Az alkotótevékenység alatt a végre bekapcsolt jobb agyfélteke segítségével egyszerűbben ráláthatunk arra, ami megoldásra vár. Izgalmas volt megfigyelni, hogyan nyílik meg egyre inkább a társaság a beszélgetések alatt és az alkotások közben és ezáltal lassan, de biztosan mennyi minden változik bennük. Készültek képkeretek, festett bögrék, gyönyörű papírvirágok és nyakláncok; voltak meditációk, angyalkártya és tánc; volt kreatív írás és rajzolás - s miközben „kívül" készültek a dolgok, láthatatlanul mindig belül is épültünk-szépültünk. A hamar kialakuló jó hangulatot tovább fokozta a közös teázás és sütizés is, amely szerintünk fontos részét képezi a ráhangolódásnak. A foglalkozások végén mindig kaptak tőlünk a lányok egy kis útravalót is, ami továbbvitte őket a következő alkalomig, ezzel így vagy úgy otthon is lehetett „dolgozni", hogy aztán legközelebb megoszthassák velünk és egymással. Igen, nagy kár, hogy vége. De csak őszig. Októbertől folytatjuk a régi csoporttal, ezt ők kérték, amikor nyár elején elbúcsúztunk. Tehát folytatjuk, újabb témákkal és újabb alkotásokkal, mert a résztvevők úgy érezték, hogy ez még nem ért véget. És naná, hogy mi is úgy érezzük! | 
